Orbán Viktor élőben jelentette be Brüsszelből: A magyarok elutasítják Ukrajna uniós csatlakozását

Brüsszelből jelentkezett be élőben a miniszterelnök.

Bár sokan elmenekültek, sokan ki is tartanak a háború hatásaitól sújtott Kárpátalján. Sőt, vállalkozók még fejlesztenek is, és ezzel mintát adnak a megfogyatkozott magyar közösségnek.
Egy 1946-os szovjet összeírás a világháború, megszállások, holokauszt és málenkij robot tépázta Kárpátalján mindössze 66 ezer embert talált, aki magyarnak merte-akarta vallani magát; harmadánál is kevesebbet, mint öt évvel korábban. De még innen is volt felállás: a szovjet rendszerben a magyarság dacolt az asszimilációval, kibekkelte az orosz és ukrán betelepítési hullámok miatti térvesztést, megőrizte identitását, s mintegy 150 ezer fővel vágott neki az új évezrednek.
Van tehát hagyománya a túlélésnek, az összetartásnak errefelé. Biró Tibor szállodatulajdonos lapunk megkeresésére úgy becsüli, napjainkban alig 70 ezer magyar maradt a régióban. A háború, a sorozás miatti félelem, a szegénység és a magyarellenes intézkedések miatt sokan keresik másutt a boldogulásukat: Magyarországon vagy még nyugatabbra. A biztonságos Kárpátalján pedig soha nem látott méreteket öltött a belső-ukrajnaiak betelepülése – vagyis ha puhább formában is, a történelem ismétlődni látszik. Biró lapunknak elmondja: szülőfalujában, a Beregszász környéki Makkosjánosiban a házak 40 százaléka eladó, a kiköltöző magyarok ingatlanjai hamar gazdára találnak.